Több, mint fél éve izgat egy Radnóti Miklóssal kapcsolatos kérdés. A költő, mint tudjuk, a XIII. kerületben született, és itt volt az a lakás is, amelyben feleségével Gyarmati Fannival élt.
2014 Holokauszt emlékév. Ebben az évben emlékezünk a költő halálának 70. évfordulójára is. Ebből az alkalomból végignéztem a költő életútját, és megnéztem azt is, hol vannak szobrai. Nagyon meglepődtem azon, hogy Radnóti Miklósnak éppen a XIII. kerületben, szülőkerületében nincsen köztéri szobra.
Kiknek is van szobra a XIII. kerületben? Van József Attilának, van Ruttkai Évának, van Radics Bélának és a közeljövőben lesz Horn Gyulának. Régebben volt Lukács Györgynek és a Szír ellenálló csoportnak is, ám ebben nem vagyok biztos, hogy még most is megvannak.
Mindenesetre úgy gondoltam, hogy Radics Béla, Ruttkai Éva, József Attila és Horn Gyula közé befér még egy Radnóti Miklós szobor. A 70. évforduló kiváló lehetőséget kínál egy szoboravatásra, ha már a közelmúltbeli, a költő születésének 100. évfordulója nem adott erre lehetőséget.
A századik évfordulóra egy gyönyörűséges kettős szobor készült Szegeden, amely Radnóti Miklóst és Gyarmati Fannit együtt ábrázolja, fiatalon és boldogan, szerelmük beteljesedésének idején. Úgy gondoltam, hogy egy hasonló szobor a XIII. kerületben is méltóan emlékezne a kerület nagy fiára, de tévedtem. Amikor a gondolatnak hangot adtam, akkor merev ellenállásba ütköztem.
Arról, hogy legyen vagy ne legyen Radnóti Miklósnak köztéri szobra a kerületben, senki nem beszélt. Arról viszont igen, hogy kettős szobor semmiképpen sem legyen.
Bár Szegeden áll és roppant népszerű a Radnóti Miklós – Gyarmati Fanni kettős szobor, először az a vélemény fogalmazódott meg a kettős szobor ellen, hogy Gyarmati Fanni még él, és a demokráciákban élő embernek szobrot nem szokás állítani. Mintha egy akkor már 102 éves néninek állított szobor bármilyen módon is veszélyeztetné a demokráciát...
Február 15-én elhunyt Gyarmati Fanni. Valakik ismerni vélik Gyarmati Fanni végrendeletét, amelyben állítólag tiltakozik az ellen, hogy őróla bármilyen formában megemlékezzenek. Sőt azt is hozzátették, hogy a szegedi szobor is az akarata ellenére készült el.
Végigtelefonáltam azokat az embereket, akik részesei voltak a szegedi szobor elkészítésének. Megtudtam tőlük, hogy Gyarmati Fanni nagyon hosszú időn keresztül tartotta a kapcsolatot a szegedi Radnóti Gimnázium diákjaival, évek hosszú során rendszeresen fogadta is őket. A kettős szobor is a diákok ötlete volt, - a szerelmes Radnóti sokkal jobban megfoghatta őket mint a mártír Radnóti – és ki legyen együtt a költővel, ha nem a párja?
Gyarmati Fanni tudott a kettős szobor elképzelésről, jóváhagyta az erre vonatkozó pályázati kiírást is, és a szobor ennek megfelelően készült el. (Csak úgy megkérdezem: elképzelhetőnek tartja bárki is, hogy Szeged megyei jogú város önkormányzata úgy ír ki pályázatot egy szobor elkészítésére, hogy az ábrázolt alak ez ellen tiltakozik?)
Fanni néni az avatásra hajlott kora miatt nem ment el, de látta a képeket, és elégedett volt a szoborral, annak méltóságos és kulturált megformálásával.
Az avatás után mintegy másfél évvel megjelent Szegeden egy ügyvéd, aki arról tájékoztatta a helyieket, hogy a költő özvegyének kifogásai vannak a szobor ellen. A kifogással kapcsolatosan két megoldás kínálkozott, vagy lebontani a szobrot, vagy kettéfürészelni. A szegediek nemet mondtak, az ügyvéd elment, és azóta sem jelentkezett.
Tehát két kérdés maradt megválaszolatlan.
Legyen-e a XIII. kerületben Radnóti Miklóst ábrázoló köztéri szobor?
A Radnóti Miklóst ábrázoló köztéri szobor egyszemélyes legyen, vagy Gyarmati Fannival közös?
Mint már szóbakerült, Gyarmati Fanni február 15-én elhunyt. A kerület saját halottjának nyilvánította, de nemcsak a temetésre került sor szűk körben, de még arra sem volt lehetőség, hogy a gyászoló kerületi lakosok akár a polgármesteri hivatalban, akár a RaM-ban egy fénykép előtt egy szál virággal leróják kegyeletüket.
Gyarmati Fanni után itt maradt a hagyatéka. Az irodalmi hagyaték sorsa rendezett, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába került, de van tárgyi hagyaték is, nevezetesen a lakás, amelynek ajtajára több, mint hetven évig az volt kiírva, hogy dr. Radnóti Miklós.
A végrendelet nem ismert. Nem tudni mit akart az özvegy a lakással, de talán nem állhat túl messze az akaratától, hogy ez a lakás kutatóhelyként, emlékmúzeumként funkcionáljon. Ő végülis több, mint hetven éven át őrizte a költő emlékét, megfordulhatott a fejében, hogy ebben a lakásban a halála után is valamely hasonló, a költő férje emlékét ápoló tevékenység folyjon.
A XIII. kerületi önkormányzat képviselőitől a gondolat felvetésére egy igen dörgedelmes, visszautasító levelet kaptam. A részletek maradjanak homályban, legyen elég annyi, hogy nem Radnótiról írtak, hanem rólam.
Magyarországon is, és Budapesten is számos lakásmúzeum, emlékház van. Radnóti Miklós életét leghitelesebben azok között a falak között lehetne bemutatni, ahol élt, ahol boldog volt, és ahol hitvese még hetven évig ápolta az emlékét. Méltatlan lenne a kerülethez, a magyar kulturához, ha ebben a lakásban a jövőben egy orvosi rendelő, egy ügyvédi iroda, egy társasházi közös képviselet, netán egy masszázsszalon működne. A Radnóti Miklós – Gyarmati Fanni párnak gyermeke nem volt, mindkét családot rendesen megtizedelte a holokauszt, csak remélni lehet, hogy jóérzésű ember lesz az a távoli rokon, aki a lakást megörökli. Mindenesetre a nemzet közösségének készen kellene állni az ingatlan közösségi tulajdonba vételére, és emlékmúzeumként – esetleg kutatóhelyként - történő hasznosítására.
A XIII. kerület erre nem kész. Ha lesz is közintézmény, Főváros, Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum, Tudományos Akadémia, az már nem a XIII. kerület lesz.
Ettől függetlenül, a kerületnek valamilyen formában be kell mutatni nagy fiát és annak életét, költészetét. Ha a lakás nem kell, ott a RaM. Abban most nyílt meg a Rock Múzeum, talán egy Radnóti-Gyarmati Fanni emléksarok a Rock Múzeumban, talán egy Radnóti-Gyarmati emlékszoba a RaM-ban.
Majd meglátjuk.
