Horn Gyula kerületében lakunk. Kis emberünknek, nagy drótvágóval szobrot állít az önkormányzat. Horn Gyula példáján fellelkesülve, folyamatosan figyelem: hol lehetne kerítést bontani, melyek azok a kerítések, amelyek elvesztették a funkciójukat, és ideje megszabadulni tőlük.
§§§
Az első kerítés, amely a szemembe ötlik, a Prevenciós Központ hátsó udvarának a kerítése. Az épület korábban általános iskola volt, és az udvart szögesdrót sorral magasított kerítés vette körül. A szögesdrótot már elbontották. Nem is olyan túl régen, a Tüzér park közelmúltban történt felújításával egyidejüleg. Horn Gyula kerületében nem igazán menő egy szögesdrót kerítéssel védett önkormányzati intézmény. A szögesdróton túl azonban úgy gondolom, hogy magát az egész kerítést le kellene bontani.
A kerítés által határolt egykori iskolaudvaron a Prevenciós Központ egy nagykamaszoknak, felnőtteknek való, fittnes parkot épített, amely reggel 8-tól este 8-ig bárki által használható, éjszakára viszont az udvar kapuját bezárják. Maga az udvar az önkormányzat tulajdonát képezi, mint ahogyan az önkormányzaté a kerítés másik oldalán levő, frissen felújított Hun utcai, Tüzér utcai játszótér és park.
A kerítés két olyan területet választ el egymástól, amelynek azonos a tulajdonosa és azonos a funkciója. Reggel nyolctól este nyolcig mindkét területet korlátlanul használhatja ugyanazon célközönség, ám éjszakára a fittnes parkot bezárják, ám az onnan mintegy 50 méterre levő nagykamasz játszóteret viszont nem.
Ez számomra teljesen érthetetlen. Miért kell az udvart éjszakára bezárni? És ha az udvart éjszakára nem zárnák be, akkor miért kell a kerítés? Megítélésem szerint ez a kerítés a funkcióját elveszítette, le kell bontani. Csak addig volt értelme, amíg az iskola udvaron gyerekek voltak, őket természetesen egybe kellett tartani. De ez ma már nincs.
§§§
A második szembeötlő kerítés az orosz iskola kerítése a Vágány utca-Hun utca sarkán. A szépen megformált kovácsoltvas építmény tetejére végestelen végi szögesdrót henger van felhegyesztve.
Horn Gyula kerülete, közintézmény, szögesdrót. A baj csak az, hogy orosz. Az orosz iskola területét szögesdrótokkal védik, és ha az ember nem tudná, hogy iskoláról van szó, azt hihetné, hogy börtön.
Nagyon nehéz ennek a problémának a kezelése. Úgy vélem, oroszok ide, oroszok oda, a szögesdrót az iskola tetején nem maradhat. Valakinek szólni kell, hogy vegyék le. Azt gondolom, ezt a kerület vezetésének kell megtenni, a polgármester úrnak, hiszen ő kezdeményezte Horn Gyula szobrának felavatását.
Szögesdrót ügyben a kerület más irányból is kapott impulzust. Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) Michel Vanderborght-díjjal tüntette ki a kerületet, amely elismerést a polgármester úr Brüsszelben vett át, 2013. július 7-én.
Az ellenálló és antifasiszta világnézet sajátos részét képezi a szögesdrót kerítések bontása, legyen az a recski tábor szögesdrót kerítése, a koncentrációs táborok áramjárta szögesdrót kerítései, a GULAG szibériai táborainak szögesdrót kerítése, avagy a Vasfüggöny. Az orosz iskola szögesdrót kerítésének hátborzongató előzményei vannak.
§§§
A harmadik bontandó kerítés a Szabolcs utcai kórház területét veszi körül. Az épületkomplexum több, mint 7 éve áll üresen, ezidő alatt mindössze annyi történt, hogy a kerület tiltakozása ellenére két épületben hajléktalan ellátó intézmény létesült, a többi építmény viszont azóta sincs hasznosítva.
Sok évvel ezelőtt a környékbeli honvédlakótelepek tömbtelkek voltak, egykori laktanyák. A katonai rendeltetésű épületeket lebontották, helyükre paneleket építettek. Később ezeket a hatalmas, egybefüggő földterületeket több, kisebb ingatlanra bontották, ahogyan a szakmai zsargon mondja, úszótelkesítették. Minden épület egy önálló telek lett ( a ház területe, plusz 1 méteres oldalsáv) , a házak közötti föld pedig egy nagy telek lett. Az épületek a Honvédség tulajdonában maradtak, azokat társasházasították, majd privatizálták, megvették a lakók. A házak közötti földet a Honvédség átadta az önkormányztatnak, és ebből lett a Hun utcai és a Gidófalvy utcai park.
A lakótelepek kialakítása során természetesen eltüntek az egykori laktanyák kerítései is.
Úgy gondolom, hogy ez a forgatókönyv teljes mértékben megfelelne a Szabolcs utcai Kórház helyszínére is. A jobb állapotban levő épületek megmaradhatnának a Kincstár kezelésében – és aztán külön-külön lehetne hasznosítani őket. A rosszabb házakat le lehetne bontani, és a helyüket hozzátenni a parkhoz, amelyet átvehetne az önkormányzat. Ez esetben nyílván lebontható lenne a kerítés is.
§§§
Szóval, barátaim: van három felesleges kerítés. Munkára fel!
