Nagy indulatokat váltott ki a közelmúltban a Szabolcs utcai Kórház, amely egy része ismét funkcionálni kezdett.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a „Fűtött utca” program keretében a Szabolcs utca 33-35. 3. épületének hajléktalanok átmeneti szállása és egészségügyi centrum kialakítására „Támogatási szerződést kötött a Fővárosi Önkormányzattal. A Fővárosi Önkormányzat a Magyar Állam tulajdonában levő Szabolcs utca 33-35. ingatlan 3. számú épületének hasznosítására bérleti szerződést kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel. Ezt követően az ingatlan felújításra került. Majd a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei telephelyeként egy 150 férőhelyes Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása lett kialakítva, valamint a korábban a Dózsa György út 152 telephelyen működött, 50 ágyas krónikus belgyógyászati és 23 ágyas ápolási osztály, valamint 20 ágyas lábadozási részleg lett ide áthelyezve.
A Szabolcs utcába költöző egységek korábbi ingatlanjait pedig éjjeli és krízismenedékhelyként hasznosítja a fővárosi hajléktalan ellátó szervezet.
A központot 2012. október október 4-én adták át. A megnyitón részt vett Tarlós István főpolgármester, Kontrát Károly belügyi államtitkár és dr. Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő.
Nem vett részt viszont a megnyitón dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. A XIII. kerület ugyanis vehemensen tiltakozott az egyébként sok éve üresen álló ingatlan ilyen formán történő hasznosítása ellen, és a tiltakozásban olyan messzire ment el a kerület, hogy a területre még 2011-ben változtatási tilalmat rendelt el.
A 2012. októberi ünnepélyes megnyítást azonban nem követte rögzön a hajléktalanok és betegek beköltözése, mert a szakhatósági engedélyek beszerzése során a XIII. kerület Építési osztálya kifogást emelt, és az intézmény nem kapott működési engedélyt. Ezt a Főváros megfellebbezte, és a jogorvoslati eljárás végén, a másodfokú hatóságok a szükséges engedélyeket kiadták. Így végülis a beköltözés 2013. januárjában megtörtént.
Miért is váltott ki ki ekkora indulatokat ez az intézmény?
Az senki előtt nem kétséges, hogy Budapesten a hajléktalan-helyzet valamilyen kezelést igényel. Ez különösen télen látszik, amikor is az aluljárókban, tömegközlekedési eszközökben rengeteg hajléktalannal lehet találkozni. Most nem szólunk arról, hogy miért válik rengeteg ember hajléktalanná, az viszont tény, hogy sok embernek nem tetszik az a módszer, ahogy a jelenlegi kormányzat és a főváros vezetése a hajléktalan kérdést kezeli. A „Fűtött utca” programot, melynek keretében ez az intézmény is megnyílt, azért illeti rengeteg bírálat, mert az emberek egy része úgy érzi, hogy a hajléktalanokkal szembeni fellépés túlzóan erőszakos. Ez az erőszak kiterjed a közterületekről történő eltávolításra, valamint a hajléktalan-ellátó intézményeken belüli rendőri jelenlétre. A Szabolcs utcai intézményben tudomásunk szerint nincs rendőri jelenlét, de közvetlenül mellette ott van a XIII. kerületi rendőrkapitányság.
A XIII. kerületi tiltakozást két dolog motiválja. Egyfelől a kerület vezetése úgy érzi, hogy a XIII. kerület a 23 budapesti kerület között aránytalanul nagy terhet visz a város hajléktalan ellátásában, hiszen itt van a Dózsa György úti nagy hajléktalan szálló, van egy krízisszálló a Népszigeten és van a Szabolcs utcában egy kerületi melegedő is. Ezel a kerület a VIII. kerület után a legnagyobb hajléktalan ellátó terület.
A cikkben még lesz később szó róla, most csak annyit, hogy egy kialakításra kerülő hajléktalan szálló hosszú távra lerontja a környék jó hírét, ami hátrányosan hat a jövőbeli kerületfejlesztési elképzelésekre.
És támadt egy váratlan kerületi kifogás is: luxusszálló épült a hajléktalanoknak. A kerületi Hírnök újságírója úgy látta, hogy a kialakított intézmény műszaki felszereltsége, ellátási szintje lényegesen magasabb a budapesti kórházak szintjénél, és micsoda dolog az, hogy TB-t nem fizető embereket betegként jobb körülmények között lássanak el, mint TB-t fizetőket.
*
A Szabolcs utcai kórháznak hosszú története van. Eredetileg az 1890-es években épült, a budapesti zsidó hitközség négy kórházának egyikeként, de közöttük a legnagyobb volt. 1950-ben államosították. 1954-ben Orvostovábbképző intézet rangra emelkedett, és fő profilja az orvostovábbképzés lett.
1973-ban egyetemi rangot kapott. 1986-ban Orvostovábbképző Egyetem lett, majd 1973-ban Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmé vált. 2000. január 1-én beolvadt a Semmelweis Egyetembe, annak Egészségtudományi és Főiskolai Karaként működött. 2001-ben az Egészségtudományi Kar megszünt, neve Országos Gyógyintézeti Központ lett. 2007. augusztus 1-én a Központi Honvédkórház, a MÁV Kórház és a Belügyminisztérium Központi Kórháza egyesültek, kialakult az Állami Egészségügyi Központ, a Szabolcs utcai Kórház bezárt.
2006. december 11-én többszáz ember alakított élőláncot az intézmény köré, a tervezett bezárás ellen tiltakozva, de ennek nem lett foganatja.
Amikor az intézményt bezárták, az akkori egészségügyi kormányzat részéről volt egy ígéret: az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet visszaforgatják az egészségügybe. Persze, ez nem történt meg, a komplexum most is ugyanúgy áll. Azaz dehogy. Időközben teljesen lepusztult, ami benne mozdítható volt, azt széthordták. Az orvosi felszereléstől a vízcsapokig.
Ebben az időben, 2008-ban lett kialakítva a Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési stratégiája. A Szabolcs utcai kórház környékéről így írnak:
„A Szabolcs utca Dózsa György úttól északra eső része fontos fejlesztési területként jelenhet meg a jövőben. Az önkormányzat szabályozással és partnerségi kapcsolatok kialakításával jelentős hatást gyakorolhat arra, milyen funkciók telepedjenek meg a területen. A fejlesztés stratégiájának elsődleges szempontja a zöldövezetbe ágyazott intézményi besorolás és az ezzel összhangban lévő fejlesztések engedélyezése. A közösségi partnerség keretében a kerületi önkormányzaton kívül a honvédségnek, a MÁV-nak és a Magyar Államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek az együttműködése szükséges. A MÁV (és az MNV) részvétele annak érdekében is szükséges, hogy a Vágány utcai, XIV. kerületi vasúti területen a XIII. kerület érdekeivel összhangban lévő fejlesztések valósuljanak meg.”
Az elképzelt funkciók kialakításának gátat szabott, hogy ez időben még élt a Kormányzati Negyed projekt, amely a Nyugati Pályaudvartól a Városligetig nagyszabású építészeti álmokat tartalmazott, és ennek közvetlen része volt a szóbaforgó terület is.
A napokban készül a XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepciója. A Szabolcs utca környékéről ez olvasható benne:
„ A kerületet keletről és északról körülölelő vasútvonalak jelenleg nehezen átjárható határvonalat, a város szövetében súlyos szakadást jelentenek. A vasúti területek racionalizálása (szűkítése), és a vasútvonalak városon belüli forgalomra való felhasználása – a párizsi RER mintájára – begyógyíthatja ezeket a sebeket, sőt a vasúti megállók környezetében jelentős fejlesztéseket is indukálhat. A kerület peremén az alábbi központokat jelöltük ki:
» Városliget – a Róbert Károly körút – Vágány utca – Dózsa György út – Lehel út által határolt területen alakulhat ki. A terület jelenleg meglehetősen heterogén beépítésű, alulhasznosított. A volt Szabolcs utcai kórház és a hozzá kapcsolódó honvédségi terület új funkcióra történő hasznosítása lendületet adhat a központ fejlesztésének is. A területben rejlő további lehetőség a Városligettel (XIV. kerület) való közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolat megteremtése, esetleg egy vasúti megállóhely létesítése is
Oktatási Centrum: Lőportárdűlő
Ezen a környéken a megfizethető lakhatás és az ehhez kapcsolódó funkciók erősítése a cél, a beköltözők által növekedhet a környék társadalmi státusa. A Szabolcs utcai kórház területe és épületei alkalmasak oktatási funkció ellátására. Ilyen jellegű funkcióváltás esetén kollégiumokat vagy egyéb diákszállásokat is ki lehet alakítani a környéken, akár a lakótelepi épületekben. Az alacsonyabb státuszú lakások a Szabolcs utca környékén az olcsó lakhatás érdekében rehabilitálhatóak. További irodai/munkahelyi funkciók is kerületnek erre a területre. A vasúti közlekedés átalakulásával a terület státusa is megváltozhat.”
Ebben a megközelítésben a hajléktalan szálló a kórház területén igencsak zavaró. Vajon egyeztetve lett ez a terv a Fővárossal, hiszen a Főváros legalább nyolc évre bérelte ki az ingatlant. De az ember azt is megkérdezi, hogy milyen oktatási intézménnyel számol a kerület? Talán ide költözik át valamely nagy egyetem? Tud erről bárki is valamit?
*
Végül, de nem utolsó sorban. A Szabolcs utcai fűnyírás.
A XIII. kerület ebben az évben mintegy 300 millió forint értékben szervez közmunkát. A költségeket kétharmad-egyharmad arányban az állam illetve az önkormányzat állja, idén az állam 200, az önkormányzat pedig 100 millió Ft-tal száll be. Az elvégzett munka döntő többsége a mindenki által jól ismert parkkarbantartás lesz, sepregetés, fűnyírás, szemetelés, stb.
Bár a költségekben jelentős szerepet vállal az állam, az önkormányzat nem hajlandó a közmunkásokkal a Szabolcs utcai kórház területén is végeztetni parkkarbantartást. Azt fizesse ki az állam egy másik költségvetési tételből, és ha időben nem lesz lenyírva a fű, az önkormányzat még akár meg is bírságolja az államot.
Ez azért nagyon szomorú.
