A képviselő testület október 10-i ülésén komoly vita alakult ki a Pannónia utcai óvoda telkével kapcsolatban. A több éve üresen álló ingatlant az önkormányzat le akarja bontatni, és a területet el akarja adni.
A környéken élők ezt nem szeretnék, és azt akarják, hogy a telken közpark épüljön.
A véleményeket – egyet a projekt mellett és egyet a projekt ellen – a testületi ülésen egy-egy civil mondhatta el. Az önkormányzat mellett érvelő civil hozzászólásából megtudhattuk, hogy az alternatívák mögött milyen számok húzódnak.
A közpark kialakítása mintegy 60 millió Ft-ba kerülne, és az éves fenntartási díja pedig mintegy 4,8 millió forint lenne. Ezzel szemben áll az ingatlan eladásából remélt egyszeri 780 MFt árbevétel.
Mire is kellene a családi ezüst kiárusításából származó pénz?
A 2014-es kerületi költségvetést nem ismerem, de a 2013-as jó támpontot ad a helyi költségvetés tanulmányozásához.
A folyamatban levő költségvetést a kerület 4/2013. (II.19.) számú rendeletével fogadta el. A rendelet 8-as melléklete a bevételeket és kiadásokat kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási feladatok) bontásban tartalmazza.
Érdekes a következő: 2013-ra a kiadások főösszege 23.056.808 E Ft. Ebből kötelező feladat 19.114.801 E Ft., önként vállalt 2.533.867 E Ft., és államigazgatási feladat 1.408.140 E Ft.
Százalékos bontásban: kötelező feladat: 82,9 %, önként vállalt feladat 11 %, államigazgatási feladat 6,1 %.
A pénzfelhasználások szempontjából az önként vállalt feladatok felvállalása a lényeg. A többit az állam kötelezően előírja, de e területen a kerületnek döntési szabadsága van. Érdemes egy kicsit bővebben is szemügyre venni az önként vállalt feladatokat. A költségvetés mellékletében ott vannak.
A XIIII kerület régen híres arról, hogy az alkalmazásában álló közalkalmazottakat „XIII. kerületért” kerületi kiegészítő és béren kívüli juttatásokban részesíti. Ennek éves összege 2013-ban 445.871 E Ft. volt.
Önként vállalt feladatként 1 Milliárd forintért lakásokat épít a kerület, miközben a kerületben több, mint 32.000 nyugdíjas él, döntő többségében lakással, és a lakásért életjáradékot program szinte nem is látszik, a teljes évi kiadási tétele mindössze 48 millió Ft.
A kerület igen nagyvonalú a szociális támogatásokkal is. A szociális célokra fordított minden három forintból kettő önkéntesen vállalt, az önként vállalt szociális célú kiadások összege 393.425 E Ft.
Az önként vállalt feladatok közül évi 150 M Ft pluszkiadást jelent az, hogy a kerület saját fenntartásban működteti a járóbeteg szakrendelőket., hiszen azokat nem adta vissza állami fenntartásba.
Végül, de nem utolsó sorban. Az iskolahálózat működési költségeinek kifizetése kötelező feladat, de.
A köznevelésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az oktatási intézményeket működtető önkormányzat az intézményeibe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzatoktól hozzájárulást igényeljen. Ezt ma a XIII. kerületi önkormányzat nem teszi meg, annak ellenére, hogy az iskolákban, óvodákban jelentős számú, nem kerületi gyerek van.
A teljesen hasonló helyzetben levő szomszéd, óbudai önkormányzat 2013. január 1-től müködtetési hozzájárulást kér a kerület iskoláiba, óvodáiba a környező településekről, vidékről bejáró gyerekek után. Ez Óbuda esetében 1500 gyereket jelent, óvodástól általános iskoláson át, a gimnazistákig.
§§§
A fentiek tükrében úgy tűnik, hogy a parképítés mint olyan, azért nem valósulhat meg, mert a kerület rengeteg feladatot önként vállal magára, és ehhez pénz kell. Nem jut máshonnan pénzhez, mint kiárusítja az önkormányzati vagyont, az ingatlant, elveszi a területet a zöld beruházás elől, és ezzel számos ember életminőségének javulását akadályozza.
Ha a közlekedésben valamit elrontunk, a navigációs rendszer azt irja ki, hogy újratervezés.
ÚJRATERVEZÉST! ÚJRATERVEZÉST!
A kerületnek választania kell, mely polgárai érdekeit viseli szívén. A magam részéről azonban úgy gondolom, hogy első helyen a nem kerületi gyerekek után járó pénzt kellene beszednie, illetve a közalkalmazottak esetében csökkenteni, sőt akár meg is kellene szüntetni a kerületi pótlékokat.
§§§
A Margitsziget einstandolása elleni fő érv a sziget felparcellázása, az ingatlanok kiárusítása és a zöld területek beépítése elleni tiltakozás volt. Most a Duna innenső partján beszélünk ingatlan eladásról, potenciális zöld terület beépítéséről. Van különbség?