HTML

Tempfli József

Friss topikok

  • wape: Tisztelt Uram Véletlenül találtam ide. Nagyon rokonszenves az aktivizmusa, sok sikert kívánok. S... (2014.06.02. 11:02) Radnóti 2014
  • cskocsis: Csak támogatni tudom a kerítés bontást! A Szabolcs utcával kapcsolatban pedig márciusban az Önkor... (2014.05.12. 22:09) Három a magyar kerítés
  • hogymikvannak: Az az igazság, hogy nem csak a szigeten kellene a szemetet eltakarítani.... Kíváncsi leszek a jövő... (2013.04.26. 00:09) Föld Napja avagy szocialista szombat a Népszigeten

Címkék

Néhány gondolat a Szabolcs utcai Kórházról

2013.05.24. 18:08 Kazángépész

Nagy indulatokat váltott ki a közelmúltban a Szabolcs utcai Kórház, amely egy része ismét funkcionálni kezdett.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a „Fűtött utca” program keretében a Szabolcs utca 33-35. 3. épületének hajléktalanok átmeneti szállása és egészségügyi centrum kialakítására „Támogatási szerződést kötött a Fővárosi Önkormányzattal.  A Fővárosi Önkormányzat a Magyar Állam tulajdonában levő Szabolcs utca 33-35. ingatlan 3. számú épületének hasznosítására bérleti szerződést kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel.   Ezt követően az ingatlan felújításra került. Majd a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei telephelyeként egy 150 férőhelyes Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása lett kialakítva, valamint a korábban a Dózsa György út 152 telephelyen működött, 50 ágyas krónikus belgyógyászati és 23 ágyas ápolási osztály, valamint 20 ágyas lábadozási részleg lett ide áthelyezve.

A Szabolcs utcába költöző egységek korábbi ingatlanjait pedig éjjeli és krízismenedékhelyként hasznosítja a fővárosi hajléktalan ellátó szervezet.

A központot 2012. október október 4-én adták át. A megnyitón részt vett Tarlós István főpolgármester, Kontrát Károly belügyi államtitkár és dr. Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő.

Nem vett részt viszont a megnyitón dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. A XIII. kerület ugyanis vehemensen tiltakozott az egyébként  sok éve üresen álló ingatlan ilyen formán történő hasznosítása ellen, és a tiltakozásban olyan messzire ment el a kerület, hogy a területre még 2011-ben változtatási tilalmat rendelt el.

A 2012. októberi ünnepélyes megnyítást azonban nem követte rögzön a hajléktalanok és betegek beköltözése, mert a szakhatósági engedélyek beszerzése során a XIII. kerület Építési osztálya kifogást emelt, és az intézmény nem kapott működési engedélyt. Ezt a Főváros megfellebbezte, és a jogorvoslati eljárás végén, a másodfokú hatóságok a szükséges engedélyeket kiadták. Így végülis a beköltözés 2013. januárjában megtörtént.

Miért is váltott ki ki ekkora indulatokat ez az intézmény?

Az senki előtt nem kétséges, hogy Budapesten a hajléktalan-helyzet valamilyen kezelést igényel. Ez különösen télen látszik, amikor is az aluljárókban, tömegközlekedési eszközökben rengeteg hajléktalannal lehet találkozni. Most nem szólunk arról, hogy miért válik rengeteg ember hajléktalanná, az viszont tény,  hogy sok embernek nem tetszik az a módszer, ahogy a jelenlegi kormányzat és a főváros vezetése a hajléktalan kérdést kezeli. A „Fűtött utca” programot, melynek keretében ez az intézmény is megnyílt, azért illeti rengeteg bírálat, mert az emberek egy része úgy érzi, hogy a hajléktalanokkal szembeni fellépés túlzóan erőszakos. Ez az erőszak kiterjed a közterületekről történő eltávolításra, valamint a hajléktalan-ellátó intézményeken belüli rendőri jelenlétre. A Szabolcs utcai intézményben tudomásunk szerint nincs rendőri jelenlét, de közvetlenül mellette ott van a XIII. kerületi rendőrkapitányság.

A XIII. kerületi tiltakozást két dolog motiválja. Egyfelől a kerület vezetése úgy érzi, hogy a XIII. kerület a 23 budapesti kerület között aránytalanul nagy terhet visz a város hajléktalan ellátásában, hiszen itt van a Dózsa György úti nagy hajléktalan szálló, van egy krízisszálló a Népszigeten és van a Szabolcs utcában egy kerületi melegedő is. Ezel a kerület a VIII. kerület után a legnagyobb hajléktalan ellátó terület.

A cikkben még lesz később szó róla, most csak annyit, hogy egy kialakításra kerülő hajléktalan szálló hosszú távra lerontja a környék jó hírét, ami hátrányosan hat a jövőbeli kerületfejlesztési elképzelésekre.

És támadt egy váratlan kerületi kifogás is: luxusszálló épült a hajléktalanoknak. A kerületi Hírnök újságírója úgy látta, hogy a kialakított intézmény műszaki felszereltsége, ellátási szintje lényegesen magasabb a budapesti kórházak szintjénél, és micsoda dolog az, hogy TB-t nem fizető embereket betegként  jobb körülmények között lássanak el, mint TB-t fizetőket.

*

A Szabolcs utcai kórháznak hosszú története van. Eredetileg az 1890-es években épült, a budapesti zsidó hitközség négy kórházának egyikeként, de közöttük a legnagyobb volt. 1950-ben államosították. 1954-ben Orvostovábbképző intézet rangra emelkedett, és fő profilja az orvostovábbképzés lett.

1973-ban egyetemi rangot kapott. 1986-ban Orvostovábbképző Egyetem lett, majd 1973-ban Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmé vált. 2000. január 1-én beolvadt a Semmelweis Egyetembe, annak Egészségtudományi és Főiskolai Karaként működött. 2001-ben az Egészségtudományi Kar megszünt, neve Országos Gyógyintézeti Központ lett. 2007. augusztus 1-én a Központi Honvédkórház, a MÁV Kórház és a Belügyminisztérium Központi Kórháza egyesültek, kialakult az Állami Egészségügyi Központ, a Szabolcs utcai Kórház bezárt.  

2006. december 11-én többszáz ember alakított élőláncot az intézmény köré, a tervezett bezárás ellen tiltakozva, de ennek nem lett foganatja.

Amikor az intézményt bezárták, az akkori egészségügyi kormányzat részéről volt egy ígéret: az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet visszaforgatják az egészségügybe. Persze, ez nem történt meg, a komplexum most is ugyanúgy áll. Azaz dehogy. Időközben teljesen lepusztult, ami benne mozdítható volt, azt széthordták. Az orvosi felszereléstől a vízcsapokig.

Ebben az időben, 2008-ban  lett kialakítva a  Budapest XIII. kerület Integrált Városfejlesztési stratégiája. A Szabolcs utcai kórház környékéről így írnak:   

„A Szabolcs utca Dózsa György úttól északra eső része fontos fejlesztési területként jelenhet meg a jövőben. Az önkormányzat szabályozással és partnerségi kapcsolatok kialakításával jelentős hatást gyakorolhat arra, milyen funkciók telepedjenek meg a területen. A fejlesztés stratégiájának elsődleges szempontja a zöldövezetbe ágyazott intézményi besorolás és az ezzel összhangban lévő fejlesztések engedélyezése. A közösségi partnerség keretében a kerületi önkormányzaton kívül a honvédségnek, a MÁV-nak és a Magyar Államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek az együttműködése szükséges. A MÁV (és az MNV) részvétele annak érdekében is szükséges, hogy a Vágány utcai, XIV. kerületi vasúti területen a XIII. kerület érdekeivel összhangban lévő fejlesztések valósuljanak meg.”

Az elképzelt funkciók kialakításának gátat szabott, hogy ez időben még élt a Kormányzati Negyed projekt, amely a Nyugati Pályaudvartól a Városligetig nagyszabású építészeti álmokat tartalmazott, és ennek közvetlen része volt a szóbaforgó terület is.

A napokban készül a XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepciója. A Szabolcs utca környékéről ez olvasható benne:

„ A kerületet keletről és északról körülölelő vasútvonalak jelenleg nehezen átjárható határvonalat, a város szövetében súlyos szakadást jelentenek. A vasúti területek racionalizálása (szűkítése), és a vasútvonalak városon belüli forgalomra való felhasználása – a párizsi RER mintájára – begyógyíthatja ezeket a sebeket, sőt a vasúti megállók környezetében jelentős fejlesztéseket is indukálhat. A kerület peremén az alábbi központokat jelöltük ki:

» Városliget – a Róbert Károly körút – Vágány utca – Dózsa György út – Lehel út által határolt területen alakulhat ki. A terület jelenleg meglehetősen heterogén beépítésű, alulhasznosított. A volt Szabolcs utcai kórház és a hozzá kapcsolódó honvédségi terület új funkcióra történő hasznosítása lendületet adhat a központ fejlesztésének is. A területben rejlő további lehetőség a Városligettel (XIV. kerület) való közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolat megteremtése, esetleg egy vasúti megállóhely létesítése is

 

Oktatási Centrum: Lőportárdűlő

Ezen a környéken a megfizethető lakhatás és az ehhez kapcsolódó funkciók erősítése a cél, a beköltözők által növekedhet a környék társadalmi státusa. A Szabolcs utcai kórház területe és épületei alkalmasak oktatási funkció ellátására. Ilyen jellegű funkcióváltás esetén kollégiumokat vagy egyéb diákszállásokat is ki lehet alakítani a környéken, akár a lakótelepi épületekben. Az alacsonyabb státuszú lakások a Szabolcs utca környékén az olcsó lakhatás érdekében rehabilitálhatóak. További irodai/munkahelyi funkciók is kerületnek erre a területre. A vasúti közlekedés átalakulásával a terület státusa is megváltozhat.”

Ebben a megközelítésben a hajléktalan szálló a kórház területén igencsak zavaró. Vajon egyeztetve lett ez a terv a Fővárossal, hiszen a Főváros legalább nyolc évre bérelte ki az ingatlant. De az ember azt is megkérdezi, hogy milyen oktatási intézménnyel számol a kerület? Talán ide költözik át valamely nagy egyetem? Tud erről bárki is valamit?

*

Végül, de nem utolsó sorban. A Szabolcs utcai fűnyírás.

A XIII. kerület ebben az évben mintegy 300 millió forint értékben szervez közmunkát. A költségeket kétharmad-egyharmad arányban az állam illetve az önkormányzat állja, idén az állam 200, az önkormányzat pedig 100 millió Ft-tal száll be. Az elvégzett munka döntő többsége a mindenki által jól ismert parkkarbantartás lesz, sepregetés, fűnyírás, szemetelés, stb.

Bár a költségekben jelentős szerepet vállal az állam, az önkormányzat nem hajlandó a közmunkásokkal a Szabolcs utcai kórház területén is végeztetni parkkarbantartást. Azt fizesse ki az állam egy másik költségvetési tételből, és ha időben nem lesz lenyírva a fű, az önkormányzat még akár meg is bírságolja az államot.

Ez azért nagyon szomorú. 

Szólj hozzá!

Házomlás Dakkában

2013.05.24. 18:04 Kazángépész

Miközben én az előző cikket írtam és feltettem a blogra, Bangladesben szörnyű katasztrófa történt, összeomlott egy ház.  A Kurír így számol be a történtekről:

http://www.kurir.hu/bulvar/bulvar-hirek/mashol/1939-82-halott-a-dakkai-hazomlas-utan.html

 A tragédia méretei néhány nap után váltak igazán láthatóvá, a halottak száma végül meghaladta az 1100-at.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20130510-mar-tobb-mint-ezer-halott-bangladesben.html

A tragédia hatására változások is indultak az ország életében:

http://www.origo.hu/nagyvilag/20130513-szakszervezetek-alakulnak-a-hazomlas-utan.html

Nekem is van négy, Bangladesben gyártott pólóm.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20130503-a-bangladesi-ruhagyarak-es-a-nyugati-fogyasztoi-tarsadalom.html

A halottak nyugodjanak békében,  R.I.P.  Emlékükre – és a tisztességes kereskedelem támogatására hallgassuk meg a bangladesi himnuszt.

  http://www.youtube.com/watch?v=zVjbVPFeo2o

Szólj hozzá!

Föld Napja avagy szocialista szombat a Népszigeten

2013.04.24. 10:47 Kazángépész

Április 20-án délelőtt, a Föld Napja alkalmából környezetrendezést szervezett a  XIII. kerületi önkormányzat a Népszigetre. Ennek keretén belül a résztvevők a szemetet szedték össze a sziget fő utcáján és a Duna partján.  Ezen vettem részt én is.

A vasúti hidon mentem be a szigetre, a kecskefarm előtt az aktivistáktól kaptam egy fél pár kesztyűt és egy műanyag zsákot, és máris elkezdhettem a szemétszedést.  Elég sokan gyűltünk össze, jöttek az emberek szólóban és jöttek csoportosan, de azért szemét jutott mindenkinek.

Jómagam a parton haladtam, és mire elértem a másik hídig, sikerült egy jó fél zsákra való szemetet összegyűjtenem. A hídnál egy konténer volt, és jó néhány ismerős a XIII. kerületi közterületi divíziótól, és ott volt régi ismerősöm, Erdős László is, a XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesületének  aktivistája, korábbi önkormányzati képviselő. Bár személyesen szinte minden jelenlegi képviselőt ismerek, nem láttam ott közülük senkit.

Volt bubis és nem bubis ásványvíz is, a poharakat is zsákba dobálhattuk, szóval minden úgy volt megszervezve, ahogyan a nagy könyvben meg van írva.

A part és az út fel lett takarítva – ezért is mentünk – de az örömöm  mégsem volt igazán felhőtlen. A Föld napja volt, és a föld tiszta is lett, no de a víz! A szigethez négy hajó és egy stég is ki van kötve – tartok tőle, hogy mind szabálytalanul – és a rögzítő kötelek nagy mennyiségű uszadékot fogtak meg, amely között rengeteg volt a szemét. Lehet, hogy ezt egy következő alkalommal , a Víz Napján fogják-fogjuk kitakarítani?

A Népsziget – bár nyílott a tavasz és rengetegen kirándultak is, - számomra erősen lehangoló. Az előbb említett nagyon rossz állapotban levő hajók, fedélzetükön a rengeteg lim-lommal, valamint a katasztrófális állapotban levő stég a Duna partot egyszerűen tönkreteszik. A parton is rozsdásodik egy gazdátlan kikötőszerkezet, nem tegnap óta van ott, az bizonyos.

A parti sétány fái közül több kidőlt, vagy állva meghalt. Valakinek el kellene vinni őket onnan. Nyílván nem önkéntesek fogják megtenni, műanyag zsákokkal a kezükben.

Van a parton két használaton kívüli kútház. Ki fogja lebontani őket?

Szívdermesztő látvány a MÁV Vízmű területén a halott erdő. Tudomásom szerint környezetkárosítás miatt per van folyamatban a vasúttársaság ellen, de bármi is lesz a per végeredménye, ismerve a vasúttársaság pénzügyi helyzetét és a magyar vasútak általános állapotát, nem hiszem, hogy erre az erdőre valaha is költeni fognak. Egyetlen számbajöhető pénzforrás van a revitalizálásra – az önkormányzat költségvetése.

Sok embernek tetszenek a kecskék, de a kecskefarmot jelenlegi állapotában méltatlannak érzem a XIII. kerülethez. El sem hiszem, hogy ez egy kerületben van a Váci út csoda-palota irodaházaival.

Az egykor a szigeten működött hajógyári csarnokok közül az egyiken új tető van, de a többi romos. Ki van írva, hogy eladó. Kinek kellhetnek ezek a romok és mit kezdhetnek velük?

A szigetet a Meder utcai hídnál hagytam el. A szervezők megkértek, hogy a hídon is szedjem össze a szemetet. Egy zsákkal össze is gyűlt. A híd lábánál valóságos szabadtéri kocsma működik, milliónyi eldobott borosüveg – és erős vizeletszag valamint számos helyen fekália. Azt mondják, a szigeten lakó hajléktalanok csinálják. Ebből a dimenzióból nézve a hajléktalan-kérdést, nem igazán a Város Mindenkié nagyívű programja jut az eszembe.

Ahogy jövünk a Duna Pláza felé, a Marina part mellett haladunk el. A kiépített új városnegyed néhány szép háza nem tudja feledtetni, hogy az ide tervezett házak döntő többsége nem épült fel, jól láthatóak a hatalmas üres telkek.

És ott van a műemlék-védelem alatt álló fa-szerkezetű egykori gyárcsarnok. Utolsó óráit éli, agonizál, nem csodálkoznék rajta, ha egyszer valaki felgyújtaná. Sem műemlékként, sem pedig ingatlanként nem őrzi senki. Európa jobbik felén ilyen épületben múzeum, közintézmény , stb. lenne, nálunk meg? Nézzék meg maguk.

§§§

Megboldogult úrfi koromban április 22-e Lenin születésnapja volt. Igazából most is az, de akkor ez fontos esemény volt, meg is ünnepeltük, munkával. Ugyanazt csináltuk, mint jelenleg a Föld Napján, kötelező-önkéntesen takarítottunk, és ezt kommunista szombatnak hívták. Ezért is poénkodtam a címben: szocialista kerület, szocialista szombat.

Leningrádban jártam egyetemre, és ott, Lenin születésnapján, a kommunista szombaton,  városszerte takarítanak. Nagyjából ekkorra olvad el a hó, ami egyébként október vége, november eleje óta szokta befedni a várost. Ott fenn északon hosszú a tél.

Szóval, kommunista szombat, április 22. Nekünk, külföldi diákoknak sajátos módon kedveskedtek: a Szmolnij előtti téren dolgozhattunk, gereblyéztünk, sepregettünk.

1917-ben a forradalom ideje alatt Lenin a Szmolnijból irányította a felkelést. Később ez az épület lett a városi pártbizottság székháza, „Leningrád szíve” . A Szmolnij előtti tér ennek megfelelő szakrális hely, a budapesti Kossuth tér ottani megfelelője.  Szóval itt sepregettünk és gereblyéztünk.

Én 1973 és 1978 között tanultam a Szovjetunióban.  1971-ben véres háború dúlt India és Pakisztán között, melynek következtében az egykori Kelet-Pakisztán elszakadt az anyaországtól, és Banglades néven új állam alakult. Az elszakadni készülő Kelet-Pakisztán tartományban a civil lakosság körében a pakisztáni kormányerők közel három milliónyi halottat eredményező rémtetteket vittek végbe.

Kezdetben Banglades a szocializmus útjára lépett. A tervgazdálkodás módozatainak kitanulására szakértőket küldtek a Szovjetunióba, és ezek közül ötvenen a mi iskolánkba érkeztek. Természetesen nem tudtak oroszul, a tanárok tolmácsok segítségével oktatták őket.

Ezek a bangladesi diáktársaink is velünk voltak, amikor 1974 április 22-én kivonultunk a Szmolnij elé takarítani. Belevegyültünk a többi egyetemről érkező külföldi diákcsapatok tömegébe, és egyszer csak azt látjuk, hogy a mi bangladesi diáktársainknak nagyon villog a szeme, izgatottan kiabálnak, és erősen felhevülve hadonásznak a seprűkkel és gereblyékkel.

A nyelvi nehézségek ellenére – mi nem tudtunk angolul, ők nem tudtak oroszul – lassan kiderült az izgalom oka. Az egyetemünk részére kijelölt terület mellé a Leningrádi Műszaki Egyetem diákjai kerültek – valaha itt tanított Mengyelejev – és ezen diákok között egy csapat pakisztáni is volt, akik egy nagy zászlót is hoztak magukkal. A bangladesiek, meglátva ezt a zászlót, szinte önkivületi állapotba kerültek. Elmondták, hogy a nemrég végetért háborúban ilyen zászlók alatt gyilkolták honfitársaikat, és a diákok között is jó néhány olyan van, akiknek a hozzátartozóik is áldozatokká váltak. A két csapatot végül szétválasztották, tettlegességre nem került sor, de a hadonászó, kiabáló fekete emberek sokáig emlékezetesek maradtak számomra. A véletlen hozta találkozás mindenki számára egy pillanat alatt élményszerűvé tett egy távoli háborút.

Hozzátartozik még a történethez, hogy 1975 nyarán a diákok hazamentek nyári szünidőre. Augusztusban katonai puccs tört ki, a miniszterelnököt családjával együtt meggyilkolták, az ország új politikai pályára lépett. Az ötven hallgatóból szeptemberben csak egy jött vissza. Mindenki csak találgatott.

Vajon ott, Bangladesben szedtek-e szemetet a Föld Napján?

1 komment

Még egyszer a parkolásról

2013.04.21. 16:21 Kazángépész

Már egy hete él a XIII. kerületben a kiterjesztett parkolás. Kétszer is körbejártam a területet, kíváncsi voltam, hogy állnak a dolgok.

Az első benyomásaim nagyon kedvezőek. Mindenek előtt jóval kevesebb autó parkol az érintett területen, láthatóan visszavetette a P + R parkolást a fizetős zóna.

A közterület felügyelők úri módon jártak el, rengeteg autón láttam felhívást, hogy bár fizetős zónában parkol, és nincs parkolási engedélye, most még csak figyelmeztetik...

Több helyen – főleg a Honvédelmi Minisztérium előtt – lehetett látni olyan parkolást, amikor a munkahelyi parkolási engedéllyel parkoltak közterületen. Gondolom, nemsokára rendeződni fog, hogy ezek a parkolási engedélyek hol érvényesek és hol nem.

Néhány dologban azonban még hiányérzetem, sőt rossz érzésem maradt.

Így például, a Klapka szolgáltató ház mögött van egy udvarnyi terület, amely nem része a parkolási övezetnek. ennek valami rejtett oka lehet.

Valamiért kimaradtak a közösségi intézmények előtt a mozgáskorlátozott parkoló helyek kialakítása. Nem lett felfestve egyetlen rokkantkocsis hely sem a Déryné-közben a József Attila Színház nézői számára, sem pedig az önkormányzat által fenntartott idősek klubjai elé. Az új parkolási zóna területén fekszik az  Ezüstkor idősek klubja és a Reménysugár idősek klubja. A Reménysugár idősek klubjában ezen kívül ebédosztás is folyik, egy rakodási helyre is szükség van, ahova az ételszállító autó be tud állni. Nem lenne elegáns dolog, ha az önkormányzati ételszállító autónak folyamatosan fel kellene állni a járdára. Vajon a közterület felügyelő ilyenkor kit büntetne meg?

A Szabolcs utcai nappali melegedő előtt sincs semmilyen kijelölt parkolási hely, de ott jelenleg még igen kicsi a gépjármű forgalom, ezért ide fölösleges is.

Ez a mozgáskorlátozott parkolókról való elfelejtkezés nekem azért okozott rossz érzést, mert ugyanakkor az önkormányzat rengeteg pénzt költött az önkormányzati tulajdonban levő épületek akadálymentesítésére.

Felbukkant még egy ügy, a Vígszínház parkolása. Bár ez nem az új zóna területén van, de a színház parkolási szokásaira több utalás is történt, ezért egy kicsit körbejártam. Úgy tünik, hogy nincs jól kijelölve a közterület és a magánterület határa, és a Vígszínház dolgozói jelentősen beleparkolnak a közterületbe.

Az előző blogbejegyzésben egy kis hibát vétettem, a kerületben levő parkolási zónák számát illetően. A helyes és pontos szöveg a következő, a kerület honlapjáról idézem:

az éves várakozási hozzájárulás (parkolási matrica) területi érvényessége tekintetében a XIII. kerületben két parkolási zóna van, amelyeket az Árpád híd – Róbert Károly körút vonala választ el.”

§§§

Végül, de nem utolsó sorban:

Hosszantartó érdeklődés fűz a József Attila Színházhoz. Az ottani parkolási szokások átalakítása egy kicsit bonyolult. Idézném azt a levelezést, amelyet a számos érintettel folytattam. Ez két nyílt levél, és egy válaszlevél. A történet még nem ért véget, a nyílvánosság biztosan segít...

Az első nyílt levél:

 Kovács László úr

3. Évezred Kft

1094. Budapest, Mihalkovics u. 8/a

3. Évezred Műszaki Szolgáltató Kft

1214. Budapest, Vas Gereben u. 31.

Másolatot kap:

Csomós Miklós úr, Bagdy Gábor úr

Nemcsák Károly úr

Nagyné Varga Melinda úrasszony, dr. Kelemen Barna úr

Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal úr

Holopné Schramek Kornélia úrasszony, Borszéki Gyula úr, dr. Palatka Lívia úrasszony

Tisztelt Kovács László Közös Képviselő Úr!

A Fővárosi Földhivatal által kiadott Térképmásolat szerint a Budapest XIII. Váci u. 63-67, a Déryné utca 1-3, az Angyalföldi utca 40. és a Robert Károly körút 27-37. házszámú ingatlanok mind egy ingatlant jelölnek, melynek helyrajzi száma: 27817/1.

Ez az ingatlan a maga egészében egy társasház, mely tényt a mellékelt tulajdoni lap I. részének 1. bekezdése tartalmazza.

Ebben a társasházban (amely praktikusan két, szemmel látható részből, lakóépületből és a színházból áll, ) a színházi rész  - pinceszint, földszint, 1. emelet, 2. emelet -  a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képezi.

A Fővárosi Önkormányzat tulajdoni hányada az egész ingatlanon belül 5317/10000 arányt tesz ki, azaz a Fővárosi Önkormányzat mint tulajdonostárs, egymaga abszolút többségben van.

A társasház udvarán van egy kiépített parkoló, amely a Robert Károly körútról közelíthető meg. Ezt a parkolót jelenleg a lakástulajdonosok használják, akik együttesen is kisebb tulajdoni hányaddal rendelkeznek, mint a Fővárosi Önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat tulajdoni hányadát jogszerűen használó József Attila Színház a parkolót nem használja.

Mint Ön is tudja, a környék fizető parkolós övezetté alakult át, és ez a tény lényegesen megváltoztatja az eddigi parkolási gyakorlatot.

Ennek okán, a Fővárosi Önkormányzat, mint tulajdonosi többség érdekeire való tekintettel,  tisztelettel felkérem Önt a következő teendők elvégzésére:

  1. A meglevő parkolóban a gépjárművek részére a parkolási helyeket a vonatkozó szabványok szerint felfestetni szíveskedjen.
  2. A felfestett parkoló helyek közül – páros szám esetén a felét,  páratlan szám esetén a felét plusz 1-et – a József Attila Színház kizárólagos rendelkezésére bocsátani szíveskedjen.
  3. A parkolót elzáró sorompó kulcsából két sorozatot (ahány parkolóhely, annyiszor kettő kulcs ) a József Attila Színház igazgatója részére átadni szíveskedjen.
  4. Kérem, hogy a teendők elvégzése a fizetős parkolási övezet üzemszerű indításáig – várhatóan április 15. – kerüljön sor.
  5. A fentieken túl kérem, hogy a társasház meglevő három szeméttároló helyiségéhez hasonlóan egy negyediket építtetni szíveskedjen, a József Attila Színház által használt hulladéktároló edények napközbeni tárolására.

Budapest, 2013. március 26

Tisztelettel:

Tempfli József

 

Kovács úr válaszlevele, nem szkennelve, csak ide másolva:

Tisztelt Tempfli József úr!

A kézhez kapott 2013. 03.26-án kelt levelével kapcsolatosan érdeklődnék, hogy milyen minőségében, pozícióból írta levelét.

Továbbá a másolatot kapók pozíciója, levelezési címe sem került rögzítésre.

Válaszát várva:

Budapest, 2013. április 2.

Üdvözlettel:

Kovács László

3. Évezred Kft

Közös képviselet

A második nyílt levél:

Tisztelt Kovács László Közös képviselő Úr!

Köszönettel vettem válaszlevelét, amelyben érdeklődik az iránt, hogy én ki vagyok. Azon túl, hogy személyesen ismerjük egymást, ismét bemutatkozom: Tempfli József vagyok, az Az Ember,  Aki Szól.

Bemutatom Önnek a többieket is:

Az egyik társaság, a PARKOLÓSOK, a XIII. kerületiek.  A csapat tagjai: Holopné, Schramek Kornélia úrasszony, alpolgármester, felelős többek között a kulturáért.  Borszéki Gyula úr szintén alpolgármester, ő a kerület üzemeltetéséért felel, és egyben a közterület felügyelők felügyelője is. Dr. Palatka Lívia úrasszony pedig a Kerületi közszolgáltató Zrt vezérigazgatója, ő rakatta ki a parkoló órákat.

A másik csapat az 53 SZÁZALÉK. Nekik van 53 százalékuk abban a házban, amelynek Ön a közös képviselője.

Az 53 SZÁZALÉK csapat tagjai: Csomós Miklós főpolgármester helyettes úr, Bagdy Gábor főpolgármester helyettes úr. Mindkét úr a címét Tarlós István úr, Budapest főpolgármestere helyetteseként viseli.

Nemcsák Károly úr színházigazgató, őt talán ismeri is. Nagyné, Varga Melinda úrasszony a Fővárosi Önkormányzat Kulturális, Turisztikai és Sport Főosztályának vezetője, dr. Kelemen Barna úr, fővárosi főjegyző helyettes. Nagyunyomi -Sényi Gábor Antal úr pedig a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. vezérigazgatója.

Bizonyára észrevette, hogy április 15-től a József Attila Színház környéke, és ezen belül a Déryné-köz is fizető parkolós övezetté vált. Ez jelentősen megváltoztatja a helybeli viszonyokat.

A Parkolósok nagyon-nagyon sok pénzért mindenhova parkoló órákat helyeztek ki, és szigorú parancsba adták a parkoló őröknek és a közterület felügyelőknek, hogy a parkolásért mostantól fogva fizetni kell. (Kivéve a helyi rendeletben jogosultakat.) Határozott kívánság van arra nézve is, hogy az eddigi kukás-madzagos közterület foglalás azonnali hatállyal megszünjön, és a Déryné közben rend legyen.

Ugyanakkor a színház normális működéséhez parkolóhely kell. És ez a parkolóhely ott van az udvaron, amelyet az 53 SZÁZALÉKNAK 53 % arányában vissza kell adni.

Ismételten kérem, hogy a parkolóhelyeket a tulajdoni hányad arányában a a színház rendelkezésére bocsátani szíveskedjen. Az 53 SZÁZALÉK nem nézheti tétlenül, hogy a színház működése ellehetetlenüljön, és azt sem, hogy a színház kiszolgálása állandóan jogszabályba ütközzön.

Az is erős indulatokat váltana ki, ha színházba érkező, fellépő művészek valamelyikét a közterület felügyelők, vagy parkoló őrök megbüntetnék.

Ezeken a helyeken ma a lakók autói állnak. Tájékoztatom, hogy a kerületi parkolási rendelet szerint az állandó lakosoknak ingyenes a parkolás a parkolási zónában, bár azt elismerem, hogy a környék iránt igen nagy az igény, és ezért az nem valószínű, hogy a jövőben a lakás látótávolságában parkolhassanak.

Ez a közös képviselő munkájának egyik szépsége. Egymásnak ellentmondó érdekek között kell lavíroznia, de az 53 SZÁZALÉK az mégiscsak 53 százalék, nem megváltoztatható többség. Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy a XIII. kerületi önkormányzatnak is van néhány százaléknyi tulajdoni hányada a társasházban, akkor nem kétséges, hogy az ügy eldölt.

Budapest, 2012. április 16.

Tisztelettel:

Tempfli József

Szólj hozzá!

Lőn Más a Parkolás

2013.03.31. 17:51 Kazángépész

Lőn Más a Parkolás

Örvendetes eseménynek leszünk nemsokára részesei. Angyalföldön a fizetős parkolási zóna a kerület teljes területén átlépi a Róbert Károly körútat, és ezzel a körúton belüli területekre egységes parkolási rend lép életbe. Már festik a parkolóhelyeket, állítják fel a parkoló órákat, április 15-től élesben indul a rendszer.

A XIII. kerületben már korábban is volt fizető parkolásos övezet, egyrészt a teljes Újlipótvárosban, másrészt pedig a Váci út és a Duna közötti szakaszon, jó hosszan, Újpest irányába. A most belépő területen inkább szegény negyedek és lakótelepek vannak, ahol a helyi gépjármű tulajdon talán nem is olyan magas, a lakótelepeken pedig még hely is van.

Ez a viszonylag alacsony helyi gépjármű-sűrűség szinte mágnesként vonzotta a külső területek autósait. Különösen azért, mert itt metró is van, a most bezónázott terület – talán némi tulzással – egy nagy P + R parkolóként működött.

Ebből lett elege sokaknak, köztük nekem is, és ezért is került bele a Változó Angyalföld programba a fizető parkolási övezet kitolása a Róbert Károly körút vonaláig.

Kezdetben az övezet kibővítésével szemben ellenállás volt. Az emberek valószínüleg ösztönszerűen idegenkednek az új dolgoktól,  - különösen akkor, ha már idősebbek is. És idősebb emberből itt különösen sok van.

Gondot okozott a letarolt Szabolcs utca és környéke is. Itt a régi házak egy részét lebontották, számos üres telek van, a maradék házakban pedig nagyon sok szegény ember él, jóformán nincs is saját tulajdonú gépjármű. A megkérdőjelezhető közbiztonság miatt P + R parkolóként sem szivesen használták a környéket, szóval kérdéses volt, hogy ezekben az utcákban van-e értelme az egésznek.

Végül győzött a józan ész, és a teljes körúton belüli terület a parkolási zónába került. A 2011. évi decemberi képviselő testületi ülésen megszületett a várt döntés. Később megtörténtek a szükséges jogi eljárások, a közbeszerzések,  a lakosság tájékoztatása, stb. , és indul a rendszer.

Én valaha katonatiszt voltam, elvégeztem az akadémiát is. Innen pontosan tudom, hogy egy elfoglalt területet pacifikálni is kell, azaz fel kell számolni a hátországban maradt ellenállási gócokat.

Parkolási ügyben két rejtőzködő góc maradt.

 Az egyik a kulturális intézmények, a József Attila Színház és a Vígszinház dolgozóinak parkolása. Kossuth díjas és Érdemes művészek, kerületi és fővárosi díszpolgárok, a magyar kultura számos büszkeségének színházi előadások, de főleg a napközbeni próbák ideje alatti parkolásáról van szó. Ezen érintett személyek parkolási problémájának jogszerű, demokratikus és etikus megoldásának tárgyában levelet írtam a kerületi politika prominens személyiségeinek, valamint Csomós Miklós főpolgármester helyettes úrnak, bölcs döntésüket kérve a helyzet rendezésére.

A dilemma nem kerület-specifikus. Az elmúlt nyáron a Duna túlpartján levő II. és III. kerületekben is kijjebb tolták a fizetős parkolási övezet határait, a harmadik kerület a vonatkozó határozatában még hivatkozott is a XIII. kerület korábbi döntésére. Azt mondták, hogy az Angyalföldön kiszoruló P + R parkolós autósok egy része át fog menni a Duna óbudai oldalára, és napközben ott fog állni.

A Duna budai oldalán jónevű kórházak vannak. Mint az Origo 2013. 02.26-i száma írja,     „  Nehezen emésztik meg egy budapesti kórház dolgozói, hogy az önkormányzat a helyi vállalkozóknak kedvezményt ad a parkoláshoz, az orvosoknak és nővéreknek viszont azt javasolják, inkább buszozzanak. A Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója hiába kért kedvezményes parkolókártyákat a II. kerületi polgármestertől, Láng Zsolt szerint nem lehet változtatni a vonatkozó rendeleten, így nem is akar kivételezni a kórházzal.”

http://www.origo.hu/itthon/20130223-hiaba-ker-a-polgarmestertol-parkolasi-kedvezmenyt-a-budai-irgalmasrendi-korhaz.html

A másik „pacifikálandó” területünk a XIII. kerületben a Hun utca és környéke. Ez egy különleges utca, amúgy az állatkórháznál merőleges a Lehel utcára.

A Hun utca a Tüzér utca és a Lehel utca között normális utca. A Lehel utca és a Szabolcs utca között honvédségi magánút, majd pedig a Szabolcs utca és a Vágány utca között egy földsáv, rajta egy majd harminc év óta nem használt vasúti sin, egykori iparvágány. Ezen a szakaszon az „utca” egyik oldalán az orosz iskola van, a másik oldalán pedig a már hat éve bezárt Szabolcs utcai kórház.  Ez az „utca” a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában van , a rajta levő iparvágányra 2011. óta bontási engedély van.

  http://www.nkh.hu/Hirdetmenyek/vasut/Vasti%20szakterlet%20hirdetmnyei/uvhvf147022011.pdf

Ezt a vasúti sinpályát valakinek fel kell szedni, a területen az utat kell építeni, és tisztességes parkoló helyeket kell létesíteni. Tudomásom szerint jelenleg csak arra „fussa”,   hogy két kerítéssel lezárják az utca két végét. Az elhagyott vasút környékét jól mutatja ez a „kis szines”.

 http://sihuhu.com/2012/10/fa-dolt-a-vagany-utca-elfeledett-iparvaganyara/

Ehhez a problémakörhöz tartozik még a bezárt kórház Vágány utcai parkolója. Annak is meg kell oldani a rendszerbe illesztését.

Hogyan tovább? Hogyan Lehet Más a Parkolás?

Ha Budapestben gondolkodunk, akkor mindenképpen azért kellene lobbyzni, hogy a Robert Károly – Hungária – Könyves Kálmán körutak teljes nyomvonala által határolt belső terület fizető parkolásos zóna legyen. Még pontosabban megfogalmazva. az 1-es villamos által lezárt terület, a Vörösvári úttól a Kelenföldi pályaudvarig , mert minden józan elképzelés szerint ez lesz a dugódíj zóna határa, és a dugódíj zónában egységes parkolási rendnek kell lenni.

Ha viszont a kerületben gondolkozunk, akkor több dolog is felmerülhet.

Az első, a rendszer további bővítése, a körúttal párhuzamosan, először a Rákos patak vonaláig, majd pedig az egész kerületre kiterjedően.

A második dolog, amire gondolhatunk, az a kerületen belül kisebb helyi zónák kialakítása. Jelenleg – a bővítéssel is – a kerület egyetlen parkolási zóna, amely praktikusan azt jelenti, hogy a kerület bármely lakosa a parkolási engedéllyel rendelkező autójával a kerület bármely pontján ingyen parkolhat, még akkor is, ha onnan fizikailag 5-6 km távolságra lakik. A kerületen belüli belső zónákkal azt lehetne elérni, hogy egyes, sűrűn lakott területek nemcsak a kerületen kívüli lakosok P + R parkolásától szabadulnának meg, hanem a kerületen belüli hasonló mozgások generálta többletparkolástól is. A második kerületben e vonatkozásban léptek, ha jól emlékszem, ott négy belső zóna is van.  

A harmadik dolog, ami ide kívánkozik, a lakásonként kiadható ingyenes parkolási engedélyek korlátozása. Jelenleg a XIII. kerületben lakosonként egy gépjárműre adható ki engedély. A fővárosban és a kerületek többségében a kiadható engedélyek száma lakásonként van korlátozva, az egy lakásban közösen lakó személyek maximum két parkolási engedélyt kaphatnak. A XIII. kerület ettől megengedőbb, nincs a lakásra korlát megszabva. Ennek következtében tudomásom szerint mitegy 100-150 család van, ahol három, vagy még ennél is több autóra van kiadva ingyenes parkolási engedély.

Végül még egy probléma, bár nem a parkolás témakörben. A most bővített parkolási zónán keresztül halad a Váci út és a Róbert Károly körút. A Váci út a Gogol utcától kifele, a Róbert Károly pedig teljes hosszában emelt sebességű útvonal, ahol 50 helyett 70-nel lehet menni.

A parkolási zóna bővítésével ez a két út, hogy úgy mondjam, belső, városi úttá változott, és véleményem szerint már semmi nem indokolja, hogy ezeken az utakon 70-nel lehessen közlekedni. Le kell csökkenteni a sebességet 50 km/órára, pontosan úgy, ahogy a többi, nagyobb úton van.     

Szólj hozzá!

Geotermikus fűtés az angyalföldi iskolákban

2013.03.17. 19:40 Kazángépész

A Változó Angyalföld program fontos eleme a kerületi közintézmények geotermikus energiával történő fűtése.

Közismert dolog az, hogy a távfűtés – bár környezetkímélő, de – a legdrágább fűtési mód. Sok lakóközösség gondolkozott  - gondolkozik azon, hogy a távfűtésről leváljon, és saját fűtési rendszert hozzon létre.

A leválásnak két iránya van. Az egyik a gázfűtés, a másik a geotermikus fűtés. A gázfűtésről nem akarok beszélni, mert meg nem újuló energiát használ fel, és égésterméket bocsát ki.

A geotermikus fűtés ennek épp az ellenkezője. megújuló energiát használ fel, és nem bocsát ki égésterméket.

A XIII. kerületben van egy társasház, a Hun utca 1-15, amely levált a távfűtésről, és geotermikus energiával oldja meg fűtési problémáját.

Ez a ház 2009. környékén a nagypolitika érdeklődésének középpontjába került. Polgármesterünk, dr. Tóth József parlamenti képviselőként – Szanyi Tibor úrral együtt – sokat lobbyzott annak érdekében, hogy kialakuljon a megfelelő jogi háttér. Ez a folyamat jól visszakereshető az Országgyűlés honlapján.

A kerületi szabályozórendszer átalakításában Erdős László képviselő úr – akkor a helyi képviselő és egyben a Kerületfejlesztési és Kerületüzemeltetési Bizottság akkori elnöke – játszott meghatározó szerepet.

A nevezett társasháznak sikerült jelentős pályázati pénzhez is jutni, mind a kerületi, mind pedig az országos pályázatokban, azon kivül az önkormányzat igen kedvező módon bocsátotta a ház részére az energia kitermeléséhez szükséges közterületet is.

Az elkészült fűtési rendszer mintegy szimbóluma lett a szocialista párt által vezetett modernizációnak. Követendő példaként szerepelt az MSZP fővárosi választási propagandájában, megtekintette Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila is. Mint hivatkozási alap, a ház benne van a kerület klimastratégiájában, környezetvédelmi programjaiban.

A Hun utca 1-15 egy társasház, és mint ilyen, magántulajdon. Bár minden nagyon szép és minden nagyon jó és mindennel meg is vagyok elégedve, - mégis számomra nem igazán érthető, hogy ugyanez a XIII. kerületi önkormányzat miért nem a saját tulajdonában levő és általa üzemeltetett, közösségi tulajdonú és közösségi célú intézmények fűtési rendszerei átállításában jeleskedik.

Hiszen az önkormányzatnak  számos oktatási, egészségügyi, művelődési és igazgatási intézményei, szociális bérházai vannak, amelyek fűtését többnyire gázzal oldják meg. Miért nem merül fel a gondolat ezen fűtési rendszerek átalakítására?

A Klebersberg Kunó Intézményfenntartó Központ létrejötte, illetve az iskolák átadása egyedülálló lehetőséget teremtett a közintézmények geotermikus fűtésre való átállításához. A kerület az iskolákat átadta, de az üzemeltetési feladatok – és benne a fűtésszámlák – maradtak. És ez nagyon nem kevés összeg.

A kerület előtt az iskolák fűtésszámláinak csökkentése érdekében két út maradt. Az egyik – nyomást gyakorolni az intézményfenntartóra, hogy az oktatási feladatokat kevesebb épületben lássa el, és adjon vissza kiürített épületeket a kerületnek, a másik út pedig a fűtési rendszerek pályázati pénzek útján történő korszerűsítése, a megújuló energia használata.

Bízom abban, hogy a kerület ezt a második utat választja. 

Szólj hozzá!

Változó Angyalföld

2012.07.06. 15:26 Kazángépész

Minden változik. A tapasztalatok szerint. Változik a kedvenc kerületem, Angyalföld is.

Jó három éve kezdtem intenzív levelezésbe a kerületi politikai élet akkori szereplőivel, és kezdtem el propagálni az én, külön bejáratú Változó Angyalföld programomat. 

A programnak öt eleme volt-van. Ezek a következők:

1. A kerületi fenntartású középiskolák visszaadása a Fővárosnak.

2. Alakuljon helyi közterület felügyelet.

3. A fizető parkolási övezetet a Váci út és a vasút között terjesszék ki a Róbert Károly körútig.

4. A kerület egészére terjesszék ki a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést.

5. Az önkormányzati tulajdonú középületekben térjenek át a geotermikus fűtésre.

Mára a program pontjai közül három teljesült.

A kerületi fenntartású középiskolák elkerültek az önkormányzattól, igaz, nem a Főváros fenntartásába kerültek, hanem a teljes iskolarendszer "államosítására" sor került.

Sok-sok más fővárosi kerület mintájára július 1-től a XIII. kerületben is megalakult a helyi közterület felügyelet, és még a 2011. évi utolsó képviselői testületi ülésen döntés született arról, hogy a fizető parkoló övezetet kiterjesztik.

Két dolog nem teljesült még.

Nincs a kerület egészére kiterjedő, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, és az önkormányzati tulajdonú közintézmények fűtését nem alakították át geotermikus fűtésre.

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez:

A belső kerületekben szinte mindenütt lehet látni a megszokott zöld kukák mellett kékeket és sárgákat is. Mint ismert, a zöldbe a vegyes szemetet, a kékbe a leválasztott papírt és a sárgába pedig a műanyagot, elsősorban a PET palackot gyűjtik. A szelektíven gyűjtött szemetet ingyen viszik el, a vegyes hulladék elszállításáért fizetni kell.

A házhoz menő hulladékgyűjtés programját a Főváros szervezi, a külön gyűjtött szemetet a Közterület Fenntartó kukás autói viszik el, és a helyi önkormányzat valamennyi összeggel beszáll a költségek térítésébe. A résztvevő kerületek 100-200 ház házhoz menő szelektív hulladékgyűjtését finanszírozzák, kivéve a hetedik kerületet, ahol az egész kerületre kiterjedően működik a rendszer.

Angyalföldön Újlipótvárosban is van nagyjából 100-200 társasházra kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés, és van még 50 körüli számban hulladékgyűjtő sziget is. Több helyen látni azonban magáncégek színes kukáit is, így például néhány házban a Kassák és a Gidófalvy lakótelepen, és láttam a Váci úton is.

A közelmúltban a Főpolgármester úr bejelentette, hogy uniós pénzekből az egész fővárosban be fogják vezetni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Ez természetesen azt jelenti, hogy a XIII. kerületet is lefedik, ám az sem mindegy, hogy mikor és hogyan.

A főváros nagy és lassan mozdul, és tapasztalatból azt is tudjuk, hogy szegény. A kerület jóval fürgébb lehet, és relatíve sokkal gazdagabb is.

Vajon ki van jobban elkötelezve a XIII. kerületi polgárok szelektív hulladékgyűjtése mellett? Ki hozza a Csángó lakótelepre a színes kukákat?

A polgármesterem? A főpolgármesterem?  Nagy kérdés.

A geotermikus fűtésről dióhéjban most csak annyit, hogy ellentétben minden más fűtési móddal, a levegőt nem szennyezi. A legutóbbi választások előtt a XIII. kerületi Hun utcában üzembe helyeztek egy egy geotermikus fűtési rendszert. Egy 256 lakásos panel társasház levált a távfűtésről, és áttért a geotermikus fűtésre.

A megvalósítás motorja a helyi politikai elit volt, a történetről rengeteget lehetett olvasni a sajtóban. A jelentős állami támogatást is felhasználó beruházást kész állapotában megtekintette maga az akkori miniszter elnök úr is, és követendő példának nevezte a távfűtés okozta gondok megoldására.

Azóta azonban nem történt semmi. Nincs új geotermikus fűtési rendszer üzembe helyezve. Ugyanakkor az önkormányzat maga is rendelkezik számos nagy, távfűtött, vagy gázzal fűtött ingatlannal, és automatikusan adódik a kérdés: ha a magánszférának állami támogatással olyan gazdaságos a geotermikus fűtés, akkor a helyi önkormányzat a köztulajdonú ingatlanok vonatkozásában ezt miért nem csinálja?   

           

 

Szólj hozzá!